| JOGOS
|
Hordozható telefonszámok
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (HFJK) összegyűjtötte a szolgáltatók azon információs telefonszámait, amelyeken a hordozott számokról lehet érdeklődni. A listát a hatóság és a HFJK a jövőben folyamatosan karbantartja, bővíti, naprakészen tartja. A számhordozhatóság szabályairól szóló 46/2004. (III. 18.) kormányrendelet értelmében, ha a hívott szám hordozott és a hívó fél szolgáltatója eltérő díjazást alkalmaz, a hívó fél szolgáltatója köteles díjmentes tájékoztatást nyújtani arról, hogy az adott hívás melyik szolgáltató hálózatában végződik, és mekkora a hívás díja. A hívó fél szolgáltatója a hordozott számokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének saját hálózatában díjmentesen hívható ügyfélszolgálati számán, illetve egyéb díjmentesen hívható számán keresztül, vagy automatikus tájékoztatás útján tehet eleget.
A számhordozhatóság a hírközlési piacon a verseny egyik nagyon fontos eleme. A hordozott telefonszámok mennyisége folyamatosan növekszik, ugyanakkor a hordozott telefonszámok hovatartozását a legtöbb szolgáltató a hívást megelőzően nem jelzi automatikusan, így az előfizetők számára gyakran ismeretlen a beszélgetések díja. Annak érdekében, hogy a szolgáltatók tarifarendszere átláthatóbb legyen, a hatóság valamennyi vezetékes- és mobilszolgáltatót felszólított, hogy honlapja nyitó oldaláról legfeljebb három egyértelmű lépésben legyen elérhető a hordozott számokkal kapcsolatos információs telefonszám. Az NHH és a HFJK a beérkezett válaszok alapján összegyűjtötte a hordozott számokkal kapcsolatos információs telefonszámokat és ezeket a fogyasztók minél hatékonyabb tájékoztatása érdekében az NHH és a HFJK honlapján is közzé tette.
|
|
A szerzői jog
 A szerzői jog valójában kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos) tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával ("művével"), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni erre. Szerzői jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdő évét.)
A Magyarországon hatályos - módosított - 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint: "A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről."
|
|
A gyermek jogai
 Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat a jogszabályokat tartsák be.
ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezménye [...]
|
|
Jogok és kötelességek
 A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez pedig segítséget kapjon. A gyermek szülője - ha a törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.
A szülő köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani. Köteles gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, az ellátásában közreműködő személyekkel és szervezetekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.
|
|
Átmeneti időszak
 Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormány- zattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon.Továbbá jogosult arra, hogy a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve meg- változtatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák.
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében - együttműködni, gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét. Köteles továbbá gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.
|
|
|
|
|
