Mennyi ideig várjanak a párok a vetélés után egy újabb próbálkozással? A skót kutatók legújabb tanulmánya szerint minél kevesebbet. . . [...]
Kutatók a baktérium ellen
Az MRSA, azaz a penicillinszármazékokra rezisztens Staphylococcus aureus ellenáll az antibiotikumok többségének, és kelletlen, tartós gyulladásokat okoz. A New York-i Yeshiva University kutatói azonban sikeresen felvették a harcot ellene: egy új módszer találtak arra, hogyan akadályozzák meg a baktériumok pusztítását. Nitrogén-oxidot tartalmazó nanorészecskék enyhítenek majd a betegségen.
Ôssejtbankok
Az újszülöttek köldökzsinórjából nyert ôssejteket lefagyasztják és tárolják éveken keresztül. Erre a célra hozták létre az úgynevezett ôssejtbankokat, ahol ellenôrzött körülmények között, biztonságosan ôrzik ezeket az ôssejteket.[...]
Genetikusok jelentik
A HIV elôde már az elsô emlôsöket is meggyötörte. Mint kiderült ugyanis, a retrovírusokkal (a HIV elôdei), már 100 millió évvel ezelôtt is küzdöttek az elsô emlôsök. Az angliai Oxford kutatóinak tanulmányai szerint a vírus fejlôdési vonala ezzel 85 millió évvel visszatolódott a múltba. A régmúlt retrovírusok nyomait a lentivírusok csoportjából nemrégiben a dél-afrikai kétujjú lajhárok (Choloepus hoffmanni) genomjában sikerült felfedezni. Ez a felfedezés a jövôben új stratégiák létrehozásához vezethet a vírus meglévô elôfordulásai ellen, mint például a HIV-fertôzés.
A jövô alternatív rákterápiája?
Magyarországon jelentôs hagyománya van a gyümölcs-, zöldség-, flavonoid- és búzacsíra-kivonatok alkalmazásának rák és szív-ér rendszeri betegségek kiegészítô gyógymódjaként.[...]
Sokatmondó fák
A dendrokronológia a fák évgyűrűibôl történô kormeghatározás tudománya. Segítségével megtudhatjuk, hogy melyik korban milyen idôjárási viszonyok uralkodtak egy adott helyén a Földnek. A fák törzsén keletkezô évgyűrűk vastagsága ugyanis a csapadék, a napsütés és a hômérséklet függvényében alakulnak. A különbözô korszakokból származó fák gyűrűinek egymás mellé rendezésével egyfajta éghajlati naptár alkotható. A mamutfenyôk vizsgálatából például (ezek a fák akár 3000 évig is élnek!) a tudósok 8000 évre tekinthettek vissza az idôben!
H1N1 - A tudomány válaszai
Az oltás esélyt ad arra, hogy ne betegedjünk meg, és ne fertôzzük tovább környezetünket – erre hívja föl a figyelmet a Magyar Immunológiai Társaság (MIT). A betegségek elleni védekezôképességet kutató és a gyógyításban dolgozó szakemberek az influenza elleni védôoltással kapcsolatban elterjedt, megalapozatlan félelmek eloszlatása érdekében fogalmazta meg szakmai válaszait a gyakorta elhangzó ellenérvekkel szemben – mondta el az mta.hu-nak Falus András immunológus professzor, a MIT elnökségi tagja.[...]
Mindenki barna szemű és világos bôrű volt?
A kutatók szerint az emberiség hosszú története során egy bizonyos pontig minden egyes egyed barna szemmel rendelkezett. Majd, valamikor 6-10 ezer évvel ezelôtt, egy mutáció eredményeként megjelent a kék szem – els?ként egyetlen személyen, aki valahol a Fekete-tenger környékén élhetett. A kutatók szerint a bôrszínben bekövetkezô nagyobb változások valószínűleg viszonylag rövid idô alatt, körülbelül száz generáció alatt zajlanak le. E változások iránya lehet sötétedés, de világosodás is.
A net jót tesz az agynak
Az amerikai Kaliforniai Egyetem kutatóinak legújabb kutatása, amely 55 és 78 év közötti emberek csoportjával zajlott, nagyon meglepő eredményeket hozott. Az internet napi használata hihetetlen módon növelte a vizsgálati alanyok agyi aktivitását és er?sítette memóriájukat.
Az elhízás és a korai pubertás növeli a mellrák kockázatát
Nemrég felvetôdött az a lehetôség, hogy a lányok korai nemi érésének az elhízás az oka. Ami, ha végiggondoljuk, nem is oly meglepô. [...]
Szuperszámítógép a magyar orvosbiológiai kutatás szolgálatában
A GENAGRID Konzorcium és az Intel bemutatta Magyarország legerôsebb tudományos szuperszámítógépes rendszerét, amelyet az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet üzemeltet.[...]
Mi lesz veled, űrállomás?
Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) az egyetlen állandóan lakott űrállomás. Az állomás elsô része az orosz Zarja, 1998. november 20-án került pályájára. 2000. november 2-a óta minimumm két személy mindig itt tartózkodik, akik félévenként váltják egymást. Az Európai Űrügynökség (ESA) és további négy űrügynökség megegyezett abban, hogy a Nemzetközi Űrállomás működését 2015 után is fenntartják. Michael Griffin, az amerikai NASA képviselôje azonban azon a véleményen van, hogy az ISS addig fog működni, amíg kihasználása eredményes lesz. A személyek és anyagok szállításához orosz, amerikai, japán és európai uniós szállítómodulokat használnak.
Harc a rák ellen
A kétszáz különféle ráktípus közül szerencsére sok olyan van, amely ma már eredményesen kezelhetô, a kutatók célja azonban az, hogy megtalálják azt a gyógymódot, amely a rák minden fajtáját meggyógyítja. Ez a cél vezérelte azokat a magyar szakembereket is, akik 15 évvel ezelôtt elindították a nemzetközileg is elismert magyar Kutató-fejlesztô Laboratórium képviseletében az R47-PROTUMOL programot.[...]
Végtelen világ
Hogy mekkora a világegyetem, azt régóta kutatják a tudósok. Egyesek szerint végtelen, de azért a megmérésére mégis komoly erôfeszítéseket tesznek. Odáig már eljutottak, hogy a legtávolabbi objektumokat bemérjék és meghatározzák ezek egymástól való távolságát. Ezzel a látható világegyetem átmérôjét fejezik ki. A legtávolabbi galaxisok 15-20 milliárd fényévre vannak a miénktôl. Így tehát az univerzum átmérôje olyan 40 milliárd fényév lehet. Emberi léptékkel felmérhetetlen távolság ez!
Mivel köthetjük le a csimpánzok figyelmét?
Annak ellenére, hogy többségünk a hagyományos ínyencségre fogadna, mint például a banán, a csimpánzok sokkal érzékenyebbek és intelligensebbek annál, mint azt mi gondoljuk. Japán kutatók nemrégiben azzal a megállapítással álltak elô, hogy a csimpánzok az emberhez hasonlóan a leginkább az arcra és a különbözô gesztusokra helyezik a hangsúlyt. Na tessék, ennyit a sztereotípiákról.
Éljenek a vörösek!
Az emberek esetében a vörös hajért és a szeplôkért felelôs MC1R gén egyes kutatások szerint a gyapjas mamutoknál a szôrzet színét szabályozta. Az MC1R a neandervölgyi ember génállományában is megtalálható, ami arra utal, hogy körükben is elôfordult vörös haj.
Vadiúj antibiotikum?
Az elmúlt években a mikrobiológusok rájöttek, hogy a baktériumok képesek a kölcsönös kommunikációra hálózatuk segítségével. Megállapították, hogy a baktériumok csoportokban "működnek", és csak akkor lépnek akcióba, ha a mennyiségük elegendô ahhoz, hogy a céljuk elérése érdekében felhasználhassák az úgynevezett "quorum sensinget".
Egyesült államokbeli tudósok olyan kutatást indítottak, amely egy teljesen új típusú antibiotikum fejlesztéséhez vezethet. Olyan antibiotikumokat akarnak elôállítani, amely megakadályozza az hálózati kommunikáció kialakítását. Becslések szerint azonban legalább 15 évig eltart még, amíg a fejlesztések új gyógyszerek formájában valóban eredményesek lesznek.
Újabb betegség fenyeget?
Az utóbbi években az orvosok az Alzheimer-kór előfordulásának igen komoly növekedését jegyezték fel. A közelmúltban a gyakoribb megjelenés a fejlett civilizációval volt kapcsolatos, de a kutatóknak mára már javítani kell a hipotézisükön - a betegség előfordulásának növekedése ugyanis a fejlődő országokban is érszevehető.
